Nagyjából három hete arról írtam posztot a közösségi oldalamon, hogy a hétköznapokban mi segíti a lelki jóllétemet, harmóniámat. Ez annak apropóján történt, hogy május a mentális egészség hónapja. Írtam tehát a balkonkertészkedésről és a poszt végén megemlítettem a kovászolást. Sok hozzászólás érkezett, hogy érdekli az olvasókat, hogyan estem szerelembe a kovászolással és mit is jelent ez nekem.
Már több mint egy éve tart…
2023 februárja óta nevelgetek otthon kovászt egy kis üvegben, azóta sütöm itthon a kenyeret. Előtte el sem tudtam volna képzelni, hogy erre nekem lehet időm, meg egyáltalán… Én és a kovászolás? Aztán jött a 180 fokos fordulat. Kaptam egy kis kovászt, no és útmutatót a nevelgetéséhez. Elkezdtem tehát, és az első kovászos kenyerem csodaszépen sikerült. Ez a sikerélmény óriási motivációt jelentett. A legelső kenyerem egy sima fehérlisztes kenyér volt. Úgy voltam vele, hogy az alapoknál szerettem volna elkezdeni, aztán majd finomítgatom a dolgokat. Az inzulinrezisztenciám miatt nagyon mindegy, hogy milyen típusú szénhidrátot fogyasztok. Nagyon jó receptekre bukkantam, amik teljes kiőrlésű liszteket is tartalmaznak. Ma már bátran keverem a liszteket, és szerencsére mindig jó kenyér sül ki belőlük. Kedvenceim közé tartozik a kamut búzaliszt, a Frigyes nevű lisztkeverék, a teljes kiőrlésű királybúza- és tönkölyliszt.
Nem állítom, hogy egyszerre mindig szép és finom is lett a kenyerem. Azt gondolom, hogy mint minden más területen, itt is mindig lehet hova fejlődni, mindig lehet újabb és újabb dolgokat tanulni. Jelenleg éppen a szebb bemetszést gyakorolgatom, mert az a legfontosabb, hogy finom és egészséges a kenyér, amit fogyasztunk, de a szép is jólesik a szemnek, a léleknek.
Időközben ráébredtem, hogy a kovászos kenyér sütése nekem egyfajta meditatív folyamat. Attól a pillanattól kezdve, hogy „feletetem” a kovászom (hogy aznap még tudjak vele dolgozni), egészen addig a pillanatig, amíg a tészta a szakajtóba kerül, eltelik nagyjából 4-5 óra. Ez idő alatt bizonyos időközönként foglalkozni kell a tésztával, én úgy szoktam mondani, hogy babusgatni kell a tésztát. A hajtogatások közötti időkben tudok mással foglalkozni. A szakajtóba tett tésztát mostanában kb. 32 órát kelesztem még a hűtőben, és csak utána sütöm ki.
Milyen pozitívumokat hozott az életembe a kovászolás?
Rájöttem, hogy a kovászolás semmi mástól nem veszi el sem az időmet, sem az energiámat. Nagyon sok pozitívumot hozott viszont az életembe:
- tudom, hogy a kenyerem mindössze 3 összetevőből készül (liszt, víz, só), semmi adalékanyagot nem tartalmaz
- a kovászolás során a búzában lévő gluténfehérjék nagy része széthasad, a kovász előemészti a glutént, így az nem terheli az emésztőrendszert
- segít abban, hogy még összeszedettebben gondolkozzam, hiszen előre kell számolnom a sütés időzítését
- szeretek gondoskodni, így ezt a tésztával is megtehetem – biztos vagyok benne, hogy ettől a szeretettel teli energiától is még finomabb a kenyerem
Örömteli volt azt megtapasztalni az elmúlt bő egy kovászolós évemben, hogy több ismerősöm is (köztük férfiak is) maguk sütik otthon a kovászos kenyeret. A saját sikerélményeimen felbátorodva egyre több páciensemnek is ajánlottam a kovászos kenyér fogyasztását. Ezt tettem és teszem a mai napig is, mivel az állapotfelmérések során is gyakran terhelőként jelenik meg az élesztő. Több vendégemnek boldogan adtam az anyakovászomból, mert örültem a nyitottságuknak és az egészségtudatosságuknak.
Szeretettel:
Lívia, az Ön természetgyógyásza
fitoterapeuta természetgyógyász, táplálkozási tanácsadó
(A cikkben olvasható információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, nem helyettesítik az orvosi diagnózist, és nem jelentenek útmutatást betegségek gyógyítására. Betegséggel kapcsolatban kérje orvosa vagy gyógyszerésze szakvéleményét!)